2011.04.18. 22:53 Toronto/Canada

Háttérzene :-)
 Kanada. Ilyen távol az otthonomtól még soha életemben nem voltam. Ami azt illeti, Európán kívül, még egyáltalán nem jártam.
 11 napja vagyok itt. Toronto városa óriási. Az utak szélesek, az autók hatalmasak. Az autópályák akár 6 sávosak is lehetnek. Úgy tűnik, hogy minden családban van legalább 2 kocsi. A legtöbb háztartásnak van valamiféle hobbijárgánya is. Sportautó, valami régi benzinzabáló izomautó, vagy egy motor. Leggyakrabban chopper, de nem ritkák a speed és enduro-k sem.
Jelenlegi albérletem egy nagyjából 15m^2-es szoba. Lakótársaimmal a fürdőszobán és a konyhán kell közösködni. Eddig 3-at ismerek közülük. 
Mászut-ot a bangladesi fiatal bankárt és Henry-t a koreai vándort már beköltözésem napján megismertem. David-del, az általam ismert lakók közül a harmadikkal, csak ma délelőtt találkoztam. Segített beindítani a mikrot :-) 
 David-nek valamiféle kertészeti cége van. Azt hiszem egymaga csinálja az egészet. Gyakorlatilag házal a szolgáltatásával. Reggel 7-től este 9-10-ig dolgozik. Általában 400$-t keres egy nap alatt. Elmondása szerint a legrosszabb napján is 200$ fölött keresett. Áprilistól Szeptemberig egyfolytában húzza az igát. A maradék 6 hónapot pihenéssel, utazással és kurvázással tölti a Bahamákon. David nagyjából 180 centi magas, rövid barna hajú, kék szemű 30-as éveiben járó fiatalember. Izmos testfelépítésű. Mindkét karja végig van varrva tetoválásokkal.
 Henry-ről, a koreai srácról nem tudok sokat. Nem tudom hány éves pontosan, de 25nek saccolom. Nem tudom biztosra, hogy dolgozik-e, de valószínűsíthetően igen. Füvezik. Iszik. 2 évet szolgált sorkatonaként a koreai seregben. Náluk még kötelező a katonaság. Jól főz. Főzni nem Koreában tanult meg, mert nem tradicionális ételeket készít, szóval már jó ideje úton lehet. Az angolja is elég jó, sőt keleti emberhez képest egész érthető is. Nagyjából 176 cm magas. Van valami hobbija, amit titokban tart, hiszen van, hogy napokra eltűnik. Rossz a szeme. Függetlenül attól, hogy füvezik, nem dohányzik. Néha nem törli le maga után a WC-t, ebből arra következtettem, hogy elég hanyag személy. Amikor bepillantottam a szobájába, meg is bizonyosodhattam róla. Üres, vagy félig üres, olcsó fehérboros üvegek hevertek a szobájában és asztalán. Amúgy barátságos, segítőkész és udvarias. Megkínált valami diós sütivel, amit sütött egyik nap.
 Mászut, a bankár. Vele beszélgettem eddig a legtöbbet. Érdekes figura. 32 éves. Az évi keresete 40 rugó körül van. Napi 1 doboz cigarettát szív. Amikor megkínált egy szállal, észrevettem, hogy olyan cigarettát szív, amit a boltban nem lehet kapni. Kanadában a standard cigarettásdobozban 25 szál van. Az övé 20 szálas volt. Megkérdeztem, miután megkóstoltam és jó minőségűnek találtam, hogy hol vette. Elárulta, hogy a kínai zöldségestől veszi a bennszülött indiánoknak árult cigarettát.Tőle negyed áron meg lehet venni. Elmentünk hozzá, bemutatott neki. A nevét nem árulta el. Mindenki úgy hívja, hogy a "chinese-guy". Viszont ezentúl én is az indiánok tax-free cigijét fogom szívni. Mászut amúgy nagyon barátságos és segítőkész ember. Illedelmes modorom miatt hamar megkedvelt, és a "szárnyai" alá vett. Munkát is segítene szerezni, ha úgy döntenék, hogy itt maradnék. Mászut soha az életben nem ivott alkoholt. Tiltja a vallása. Szar neki! Egyenes és illemtudó ember. Rendkívül intelligens és kitartó. 3 évig járt otthon, itt 5 évig egyetemre. Testfelépítését illetően nem lehetne megmondani róla, hogy irodai munkát végez, hiszen igen sportos. Nem szereti az indiánokat. Eleinte nem értettem, hogy miért, de most már kezdem érteni. Hasonlóak az otthoni cigányokhoz. Nem dolgoznak, segélyen élnek, isznak, kábítószereznek. Minden ingyen van nekik... mert Kanada bennszülöttei.
 Nade ennyit a szobatársaimról! Visszatérve Kanadára. Itt igen nehéz eltévedni. Az utcák É-D, vagy K-Ny-i tájolásúak. A város óriási. Itt 5-10 km NEM TÁV. Majdnem mindenki autóval jár, hisz a tömegközlekedés még szarabb, mint odahaza. Megismertem már néhány magyart, a munkaadómon, Istvánon keresztül. 
Abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy náluk lakhattam és megismerkedhettem a családjával. A neje Ildikó szigorú, de kedves és humoros nő. A 3 gyermekük Anikó, László és Ildikó elragadó kölykök. Itt tartózkodásom alatt már voltam templomban. Nem mintha vallásos, vagy Istenhívő ember lennék, csupán elhívtak egy misére, ahol a család legnagyobb lánya, Anikó olvasott fel... valamit. :-) Anikó és László egy katolikus iskolába járnak. A pici Ildikó még óvodás. Édesanyjuk, Ildikó egy kórházban dolgozik gyógytornászként, nem messze az albérletemtől. Saját bevallása szerint csodákat képes tenni a betegeivel. István humoros, jó kedélyű úr. Szintén segítőkész, és remek szülő.
 Kanadában zömével automata váltós autók vannak, és senki nem tud vezetni. Itt úgy kapnak az emberek jogosítványt, hogy egy percet nem ülnek autóban előtte. Rengeteg baleset történik, még úgy is, hogy MINDEN kereszteződésben, MINDENKINEK STOP-táblája van, és udvariassági alapon döntődik el, hogy milyen sorrendben haladnak tovább a járművek...
 Pont ezeknek az automatát vezető emberkéknek lettek kitalálva a drive away kávézók. A legsikeresebb franchise a Tim Horton's. nagyjából 1.25$ ért adnak egy kávét. Természetesen itt is van Starbucks, de alig járnak oda, illetve aki odajár azok kizárólag a sznobok, akik ugyanazt isszák 3-szor annyiért. 
Az élelmiszer 10-15%-kal drágább, mint otthon. Az ingatlanok viszont 2-3szor annyiba kerülnek, mint Magyarországon.
 Számomra újdonság, hogy dohányozhatok a lakásban bárhol. A szobámban, az előszobában, vagy a WC-n. Egyelőre nagyon sok felesleges holmit vettem, és elbasztam a pénzem. Viszont van saját hűtőm, TV-m(amit még be sem kapcsoltam, pedig már másfél hete itt van), vízforralóm, ébresztőórám, kukám, tányérjaim, evőeszközeim és biciklim.
 A hétköznapjaim úgy telnek, hogy kora reggel felkelek, megmosakszom, kajálok, fogat mosok, 15 perc alatt átbicajozok a főnökhöz, onnan furgonjával elmegyünk dolgozni. 6-8 órát dolgozunk, utána vissza. Hazabicajozok, fekvőtámaszozok, felülésezek. Fürdök, kajálok, közben fbookozok. Megint kajálok, miközben megnézek egy Sherlock Holmes részt, fogat mosok és lefekszem.
 A munkatársam Kevin 47 éves (ha jól emlékszem). Nem néz ki annyinak. Sportos, erős testalkatú férfi. Baseball játékos volt. Nagyon jól keresett vele, amíg egy meccs közben el nem törte a gerincét. Amúgy jó humorú fickó. Kellemes társaság. Elhívott pókerezni és golfozni.
 Nagyon jól érzem maga. Szuper ez az ország, tele lehetőségekkel és kihívásokkal.
Meg akarok tanulni motorozni és akarok is venni egy motort.