A hetem kőkemény munkával telt. Voltak napok, amikor 12-13 órát húztam az igát. Előjött az allergiám és taknyom-nyálam egybefolyik. Tüsszögök, köhögök meg minden. Kifejezetten szar ilyen állapotban dolgozni. Viszont egyik nap elmentem Downtown-ba és megnéztem a Fast Five-ot, a Halálos Iramban 5. részét IMAX-en. Igen jól sikerült film, ajánlom mindenkinek, aki szereti az izgalmas akciófilmeket, a jó nőket, a sportkocsikat, és a tesztoszterontól csöpögő műveket. Megvettem az Inception gyűjtői kiadását is. Fém aktatáska, benne a film Blu-Ray és DVD verziója, illetve egy DVD az extrákkal. Volt még benne néhány fénykép a szereplőkről, illetve a filmben is feltűnő fém búgócsiga. :-)
Megvolt az első kanadai ereszd el a hajam est. Kevin a munkatársam elvitt a haverjaihoz pókerezni. Az este folyamán megittam nagyjából 20 doboz sört, de a 10. után már nem számoltam. 5 órán át kártyáztunk. Az 5 partyból 2-t megnyertem, szóval 200$-ral gyarapodott a tárcám. FUCKYEA!!
Az este folyamán megismerkedtem Kevin barátaival. Dan és családja nagyon jó házigazdák voltak. Dan nagyjából 50 éves ősz-szakállas, fél-olasz, kopaszodó úriember. Deb a felesége nagyon kedves asszony. A fiúk Denis 30 éves, matt részegen érkezett a partyra. Óvaintettek, hogy vele vigyázzak, mert ő tényleg kurva jól játszik. Amikor megláttam a srácot egyből leesett, hogy miért. Az a tipikus köpcös csávó, akinek az arcáról nem tudod leolvasni az érzelmeket. Nagyon mocskos a szája, viszont fergeteges humora van. Igazi tróger. Van már egy gyereke, de nem emlékszem, hogy fiú-e vagy lány. Tökmindegy!
Ez a pókernyereség kész felüdülés volt. Visszaadta az életkedvemet. A héten a sok munkától teljesen befásultam. Reggelente 5-kor keltem, felöltöztem, kajáltam valami szemetet, aztán elmentem dolgozni, ahol a tűző napon rohadtam órákat, a pollen-teli por felverte avarfújók közt, miközben tombolt az allergiám. Esténként 7-kor estem haza, olyan állapotban, hogy nemhogy főzni, de bevásárolni nem maradt erőm, csak letusolni és bezuhanni az ágyba. A hűtőmben 3 napig csak egy fél doboz majonéz volt. Azt ettem reggelente. :D
Vettem egy bőrfotelt, mert a kis kempingszék, ami az egyedüli ülőalkalmatosság volt eddig a szobámban, kikezdte a seggem és rohadt kényelmetlenné vált. Ahogy körbenézek a szobámban látom, hogy igen rendetlen vagyok. Van olyan pohár, amibe 2 hete bele van száradva a chilli-szósz, mert egyszerűen nem akartam lemenni, szerezni valami tálkát, amibe önthetem a szószt, és amibe mártogathattam a fél kiló bébirépát, amit vacsorára fogyasztottam anno. :-)
2011.05.10.
Folytatom, mert nem volt múltkor erőm írni. Szóval visszatérve még a pókerre egy gondolat erejéig; Kevin még telefonon előadta egy cimborájának, hogy elhozza egy ismerősét játszani. Egy tagot, aki az európai TOP 10 pókerjátékosainak egyike, és aki elugrott Toronto-ba kikapcsolódni. Ez voltam én. Sean, aki benyalta a story-t egyből tiltakozott, hogy "Ne! Ne hozd!!!" :D
Becsinált. Amikor meglátott személyesen a póker estéjén, minden kétsége elszállt afelől, hogy nem az lennék, akinek Kevin beállított. Direkt beöltöztem. Fekete bőrcipő, fekete farmer. Kigombolt ing, amiből jól láthatóan kilógott egy olcsó kabala nyaklánc, az ing karjai könyékig fel voltak tűrve. Fekete mellény húztam az ingre, szolidra beállítottam a hajam, napszemüveget húztam, és felöltöttem egy óriási és nagyképű mosolyt. :-D Szegény Sean tényleg azt hitte, hogy egy millió dollárt érő pókerjátékos ellen fog este játszani. A meccs után üres zsebben sétált haza, a kezében két ellopott sörrel. :-)
Kiderült szüleim egyik leveléből, hogy nagyjából az egész család olvassa a blogot. Úgyhogy ezúton is üdvözlöm a drága nagyszüleimet, illetve az anyukákat a játszótérről! :-) Puszi innen Torontóból!!
Ezzel eddig nem voltam tisztában, úgyhogy a trágárságért elnézést kérek, de nem disztingválom a szavaimat.